Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mozgó védelem

 

A védelmi harcot nem lehet tisztán álló, beásott erőkkel megvívni. A védelemben azért van szükség a nagyobb mozgékonyságra, mert nehéz elérni egyszerre kölcsönös támogatást az arcvonalon és mélységet a védett területen. Rések mindig lesznek, éppen azért van szükség erős mozgó tartalékokra, hogy visszaverjék az elkerülhetetlen behatolásokat. A védelemnek ebben a formájában az ellenséget a jól elhelyezett statikus védelmi állások rendszerének és a köztük működő mozgó erők megfelelő kombinációjával kell legyőzni.

 

Körkörös védelem

 

A körkörös védelem egy olyan védelmi forma, amely fő előnyét az adja, hogy a szakasz elkészül az ellenség bármely irányból indított támadásának visszaverésére. Legfőbb hátránya, hogy a harcba vethető erő nem koncentrálható azonnal az ellenség támadásának irányába

 

Kép

 

Szektor-védelem

 

A szektor-védelem a lövész alakulatok képességeit maximálisan kihasználó védelmi harctevékenység. A kis alegységek szétszórt alkalmazásával lehetővé teszi a felelősségi terület teljes mélységében történő védelmét. A szakasz részére általában a század szektorán belül jelölnek ki védelmi szektort. A szakaszparancsnok a szakasz szektorát a rajok mozgási szabadságának növelése céljából tovább oszthatja raj szektorokra.

Kép

 

 

Bázis védelem

 

Airsoft és Paintball játékoknál viszonylag nyílt terepeken a csapatok általában jobbak támadásban, mint védekezésben. A támadó csapat a front bizonyos pontjain könnyen számbeli fölénybe kerülhet, és áthatolva a védelmi vonalon ellepik a védők főhadiszállását. Bonyolultabb bázisfoglalós játékokban, ha a védők főhadiszállását elfoglalják, a csapat nem kaphat utánpótlást (nem állhatnak vissza a katonái), amíg vissza nem veszik ezt a pontot, így a főhadiszállás elfoglalása gyakran végzetes a védők számára. Katonai hadműveleteknél a védők 2:1-es túlerővel szemben képesek tartani magukat, de ez az arány játékoknál kb. 1.3:1.

A védelem fő problémáit általában taktikai hibák eredményezik. Az egyik ilyen, hogy a főleg kezdő játékosok pozíciójuk védése közben mozdulatlanul maradnak, még akkor is, ha észrevették őket. Addig várnak, amíg az ellenség az oldalukba kerül és lelövi őket. Harci játékoknál ha az ellenség tudja a pozíciódat tanácsos elmozogni, még akkor is, ha a legközelebbi fedezék csak 5 méterre van tőled.

 

Ne felejtsd, csatát tüzeléssel és mozgással nyerhetsz.

 

Az ellenség megzavarására hatékony módszer a járőrök bevetése.

A másik taktikai hiba, amit szinte minden csapat elkövet, beleértve néhány tapasztalt klánt is, hogy nem különítenek el megfelelő számú, a védelmi vonaltól független katonát, akiket szintén a parancsnok irányít.

A csapatok általában védelemre dolgoznak ki tervet, ami esetleg tartalmaz egy nagy lőtávú járőrt. Viszont ha a terv nem válik be, nem tudnak az ellenség válaszmozgásaira, vagy a barátságos veszteség következtében a védelmi vonalon kialakult résre megfelelően reagálni.

Szinte minden katonai taktikáról szóló könyv kiemeli a tartalékok kialakítását.

Mivel a harc nem teljesen megjósolható, így a támadás az ellenséges front egy meggyengült része ellen, a foghíjassá vált védelmi vonal befoltozása, vagy reagálni egy váratlan irányból érkező ellenséges támadásra, mind-mind ember-tartalékokat igényelnek. Mivel a tartalékot képző katonák nem a fronton tevékenykednek, ezért valószínűleg nem kerülnek ellenséges tűz alá. És mivel ezek a katonák a parancsnok közvetlen közelében vannak, a parancsok személyesen könnyen és gyorsan kiadhatók.

 

A tartalékos egység alkalmazására egy egyszerű bázis-védelmes példa:

Legyen 1 szakasz (10 játékos) védő és 2 szakasz (20 játékos) támadó. A védők pozíciója két irányból közelíthető meg, és ahogyan várható, minden katona közvetlenül a védelmi vonalban lesz egyenlően megosztva a két megközelítési pont között (5-5 katona).

1. Mondjuk, hogy az ellenség az egyik megközelítési ponton támadást színlel öt emberrel, és amikor a védőket lekötötte, a másik úton támadást indít 15 emberrel. Így a támadók itt számbeli fölénybe kerülnek tizenöt az öthöz arányban (3:1), ami a védelemmel járó előnyök (pl. jobb védekező-fedezékek) ellenére is elég a legtöbb cél leküzdéséhez.

 

2. Viszont ha a védők mondjuk 4 főből tartalék csapatot alakítanak ki (3-3 fő mindkét megközelítési pontnál, 4 fő tartalék), akkor amint a parancsnok értesül a fő támadási irányról, a tartalékot gyorsan a fő támadási vonalnál lévő védők segítségére küldheti. Ekkor az arányok 5:3 lesz az elterelő támadás pontjánál, és 15:7 (ami közelebb van a 2:1-hez) a fő támadás helyén.

 

Persze a parancsnokot az ellenségről pontos információkkal kell ellátni ahhoz, hogy a tartalékokat hatékonyan tudja mozgatni. Ez leggyakrabban úgy történik, hogy a parancsnok a terület egy jó megfigyelőpontján helyezkedik el, és az előretolt megfigyelők rádión keresztül pontosan tájékoztatják őt az ellenség mozgásáról és erejéről.

 

A tartalékosok alkalmazása és a hatékony harctéri kommunikáció létfontosságú eleme a győzelemnek és az erős és hatékony csapatvezetésnek.